Tér és Társadalom

Míg általában úgy vélik, hogy a területi versenyképesség alapja a vállalati (egyéni) szintű versenyképesség, a meglévő versenyképességi elméletek és empirikus kutatások jórészt az intézményi kontextusra összpontosítanak. A különböző irányzatok egymástól láthatóan elkülönülnek, az egyéni és az intézményi tényezők integrálása pedig szinte teljes mértékben hiányzik a szakirodalomból. Ezen tanulmány célja az, hogy bemutasson egy új, a fenti ellentmondásra reflektáló koncepcionális modellt és egy arra épülő kompozit indikátort. Az Input-Kompetencia-Intézmény-Eredmény Modell (IKIEM) rávilágít az egyéni és intézményi megközelítés közötti legfőbb kapcsolódási pontokra. A Komplex Regionális Versenyképességi Index (KRVI) pedig az Európai Unió 151 NUTS2-esrégiójának versenyképességét méri. A KRVI elsődleges célja, hogy magyarázza a gazdasági növekedés és fejlődés relatív különbségeit, olyan módon, hogy az egységes módszertan és benchmarking által összehasonlíthatóvá teszi a vállalati (ez esetben a KKV-szektor) és a régiók versenyképességét mind egyéni, mind intézményi szinten. A kalkulált KRVI pontszámok jól mutatják a régiók között fennálló jelentős különbségeket. A várakozásoknak megfelelően a fővárosok és a környező területek versenyképesebbek, mint a kevésbé fejlett vidéki régiók. Ezenkívül jóval erősebb pozícióval rendelkeznek a nyugat- és észak-európai régiók, mint keleti és déli társaik. A KRVI erőselméleti megalapozottsággal rendelkezik, így az adatok elérhetőségének figyelembevételével, alkalmassá válhat vállalkozásösztönző eljárások, szakpolitikák kidolgozására és továbbfejlesztésével különböző intézkedések hatáselemzésére is.

Zsófia Krabatné Fehér

A versenyképesség egyéni és intézményi tényezőinek szerepe az Európai Unió régióiban

欧洲联盟各地区竞争力中个人和机构因素的作用

A 2014-es kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus negatív hatásait követően Ukrajna turizmusa ismét a fejlődés útjára lépett. A turisztikai forgalom növekedése azonban nem tartott sokáig, a Covid-19 világjárvány Ukrajnát is gyorsan elérte, majd 2022 elején kirobbant az orosz-ukrán háború. Ez utóbbi hatásainak vizsgálatára jelen kutatás nem tért ki. A pandémia a világ országaiban kihatással volt az emberek életének minden területére, de legnagyobb mértékben az egészségügyet, a gazdaságot, az oktatást és az idegenforgalmat érintette. A világjárvány gyors terjedése miatt az országok kormányainak is gyorsan kellett reagálniuk a lakosok védelmének érdekében, melynek eredményeként az emberek mozgását és érintkezését korlátozó intézkedéseket vezettek be: lezártak reptereket, országhatárokat, a lakosságot hetekre vagy hónapokra karanténba, illetve távmunkára és -oktatásra kényszerítették, betiltották a nyilvános rendezvényeket és bezárták a vendéglátó egységeket. Ezek az intézkedések az erős gazdasággal rendelkező országok esetében sem zajlottak zökkenőmentesen, de különösen nagy terhet róttak a közepes és alacsony fejlettségű országokra, ahová Ukrajna is tartozik. A járvány és az említett intézkedések miatt Ukrajnát rövid idő alatt egyik negatív hatás érte a másik után, s a korlátozások az egyik legnagyobb vesztesévé a turizmusipar, illetve a turizmusban érintett vállalkozások váltak. Tanulmányunk tárgyát a Covid-19 világjárvány turizmusiparra gyakorolt hatásainak feltárása képezi Ukrajna egyik megyéjében, Kárpátalján. Az esettanulmányt megalapozó kutatást az ukrán-magyar határ mentén élő ukrajnai magyar kisebbség turisztikai vállalkozásai körében folytattuk le. A vizsgálat során 97 vállalkozóval töltettünk ki kérdőíveket, akik összesen 167 turizmushoz szorosabban vagy lazábban kapcsolódó tevékenységet végeztek. Elsősorban két kérdéskörre kerestük a választ: Hogyan érintette a járvány a turisztikai vállalkozásokat a 2020-as évben? Hogyan reagáltak a vizsgált cégek a kialakult helyzetre, vagyis milyen módon próbáltak alkalmazkodni a soha nem tapasztalt eseményekhez, változásokhoz? A vizsgálat során kiderült, hogy a teljes lockdown, a különböző és szinte heti szinten változó intézkedések, a bizonytalanság teljesen háttérbe szorították az utazásokat, ellehetetlenítették a turisztikai vállalkozások tevékenységét. Egyetlen olyan általunk vizsgált vállalkozó sem volt, aki veszteség nélkül vészelte volna át a járvány 2020-as időszakát. A járvány, illetve a járványintézkedések miatt a vállalkozók forgalma 2020-ban átlagosan 70,5%-kal esett vissza az előző évhez képest. Az állam nyújtotta támogatások minimálisak voltak a vállalkozók kárának enyhítésére, és csupán a megkérdezett vállalkozások 20%-a részesült belőle. A teljes lockdown ideje alatt a vállalkozók többsége (84%) próbált a vállalkozás fejlesztésére koncentrálni a korábbi megtakarításaik rovására, illetve kisebb-nagyobb sikerrel igyekeztek az általuk foglalkoztatott személyeket megtartani.

Enikő Sass

Sándor Berghauer

Attila Tóth

Annamária Linc

A Covid-19 hatása a magyar idegenforgalmi vállalkozók turisztikai tevékenységére Kárpátalján

新冠疫情对喀尔巴阡地区匈牙利旅游企业旅游活动的影响

Szilárd Rácz

In memoriam Rechnitzer János (1952–2023)

纪念Rechnitzer János (1952–2023)

Pécs kapcsolatrendszere már a római időszakban is mikro-, mezo- és makroterületi vonatkozásokat hordozott. A város fejlődése beilleszkedett a mindenkori földrajzi környezetébe, a hatalmi-területi, állami, közigazgatási rendszerbe. A város földrajzi pozíciója korszakonként változott a hatalmi-államterületi átrendeződések következtében, már a magyar honfoglalás előtt is földrajzi-topográfiai periféria volt az éppen aktuális befogadó államában. Az első jelentős regionális szerepkörű intézmény létrejötte Pécsett királyi döntés eredménye volt, amely a török megszállás időszakát leszámítva folyamatosan működött. Baranya vármegye határmegyeként jött létre, lényegi szerepe volt a korai időszakban az ország déli határainak védelmében. Pécs és Baranya a mindenkori országterület déli részén helyezkedett el, periféria-adottsága objektivizálódott, s ez korántsem jelentett mindenkor hátrányt.&#x0D; A tanulmány egy áttekintő történeti földrajzi bevezetés után az 1945-öt követő folyamatokat részletezi érdemben, hiszen ez a periféria-centrum a kiépülő államszocialista politikai berendezkedés miatt széles lehetőségeket kapott a település- és területfejlesztés folyamatában. A periféria-nagyvárosokkal, Budapest nevesített, tervezett ellenpólusaival, köztük Péccsel, szinte folyamatosan számolt a szak- és nagypolitika egyaránt. A történelmileg objektív országon belüli periféria-helyzet megjelenítése mellett hangsúlyt kap a város megyén belüli elhelyezkedése. A megyében topográfiai elhelyezkedésénél fogva (szinte a megye középpontjában fekszik) mindenkor, minden tekintetben központ volt.

Réka Horeczki

Zoltán Hajdú

Pécs és Baranya megye fejlődése a történetileg változó földrajzi periférián

佩奇与巴兰尼亚县在历史变迁的地理边缘的发展

Baranya több szempontból is sajátos helyzetben lévő megye. Gazdasági szerkezete miatt a rendszerváltás átalakulása komolyan érintette, majd a délszláv háború és a külföldi tőkebefektetések – részben ebből következő – elmaradása mind hozzájárultak perifériára kerüléséhez, melyet tovább fokozott a kimaradás a 2008-as gazdasági válságot követő konjunktúra előnyeiből. A befektetések hiánya miatt az EU-források kiemelt szerepet játszanak a megye fejlődésében. A tanulmány bevezető része Baranya rendszerváltás óta bejárt fejlődési pályáját vázolja fel, majd áttekinti a meghatározó közjogi-intézményi változásokat és bemutatja a megye fejlesztési dokumentumait. A vizsgált kérdések és alkalmazott módszerek részletezését követően az EU kohéziós politikája keretében allokált források felhasználását elemezzük. Összehasonlítjuk a 2007-2013 és a 2014-2020 közötti programozási időszak felhasznált és kifizetett forrásokra vonatkozó adatait, majd a 2014-2020 közötti Terület és Településfejlesztési Operatív Program megyei adatai alapján részletesen elemezzük a források prioritások szerinti megoszlását a járások fejlettsége, a települések jogállása, valamint településméret-kategóriák alapján. A zárófejezetben javaslatokat fogalmazunk meg a megyei fejlesztéspolitika területalapú jellegének továbbfejlesztésére vonatkozóan. Vizsgálatunk legfontosabb megállapítása, hogy ugyan a korábbiakhoz képest országosan is csökkent a fejlettebb térségekbe és nagyobb településekre juttatott források mértéke 2014-2020 között, Baranyában a forrásfelhasználást illetően vegyes a kép. A komplex programmal fejlesztendő járások és a kistelepülések aránya elmarad a megye sajátosságai által indokolt mértéktől, így járási szinten nem érvényesül a koncentráció elve, az egyes önkormányzatok által megvalósított projektek pedig nem feltétlenül a helyi kihívásokra reagálnak, így nem járulnak hozzá a perifériák felzárkóztatásához.

Zoltán Pámer

István Finta

Árpád Pénzár

Péter Dombi

Területfejlesztési források felhasználása Baranya megyében

巴兰尼亚县土地开发资源利用

A tanulmány különös aktualitását az adja, hogy 2023-ban két magyar tudós is a leghíresebb tudományos elismerésben, a Nobel-díjban részesült: egyikük, Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus Kisújszálláson nőtt fel és ott végezte alap- és középfokú tanulmányait (egy másik nagykunsági város, Karcag pedig a 2004-ben kitüntetett Herskó Ferenc biokémikus szülőhelye). A talentumföldrajzi kutatások hazánkban viszonylag jelentős múltra tekintenek vissza, a rendszerváltás utáni időszakban azonban kevés tanulmány született e témában. Az eddig publikált kutatási eredmények jórészt országos szintű elemzésekkel foglalkoztak, amelyekben megjelennek az alacsonyabb területi szintek különbségek is, ám eddig kevés olyan munka látott napvilágot, amely egy kistáj/régió talentumföldrajzi elemzését végezte el. Jelen kutatásban a szerzők megvizsgálták a Nagykunság településeit és talentumait, illetve ezek összefüggéseit: a tanulmány a tradicionális Nagykunsághoz köthető, kiemelkedő életművel rendelkező személyek életútjának talentumföldrajzi elemzését végzi el. A szerzők összesen huszonkét személy esetében végeztek földrajzi szempontú vizsgálatokat a születési hely, az alap-, közép- (és felsőfokú) képzés, az életpályaszakaszok, valamint az elhalálozási hely alapján. Következtetésünk, hogy a belső periférikus nagykun kisvárosok helyzetük javítása érdekében tett erőfeszítései közép- és hosszabb távon akár kontraproduktívak is lehetnek, hiszen valószínűleg nehezen feloldható az az ellentmondás, hogy az erőfeszítések önnön társadalmuk felemelésére hosszú távon a sikeres nagyvárosi centrumokat teszik még gazdagabbá. A kutatás azt mutatta, hogy a Nagykunság szülötteinek el kellett hagyniuk szülőföldjüket, sokaknak az országot is, hogy sikeres tudóssá, művésszé vagy sportolóvá váljanak – és ez a térség, az egyes települések szempontjából nemcsak erkölcsi, hanem társadalmi-gazdasági veszteségként is jelentkezik, mely a helyi társadalmakat tovább gyengíti, felzárkózási, fejlődési esélyeit jelentősen csökkenti.

Szabolcs Mátyás

Vanessza Birtók

Mária Vasvári

Tibor Kovács

Talentumföldrajzi kutatások egy belső perifériás magyar régióban – nagykunsági esettanulmány

匈牙利内陆边缘地区的人才地理研究——纳吉昆萨格案例研究

Dávid Nagy

Bajor Tibor (2023): A záhonyi MÁV átrakókörzet történetileg változó helyzete és szerepe (HUN-REN KRTK RKI, Pécs, 215 p.

Bajor Tibor (2023): 扎霍尼MÁV转运区的历史变迁及其地位（匈牙利-罗马尼亚边境研究，佩奇，215页）

Az elemzés a zöld finanszírozás lehetőségeit járja körül a magyarországi települési önkormányzatok szemszögéből: olyan, nem szokványos vizsgálati szempontokat emel be a diskurzusba, mint a közjavak, a közszolgáltatások vagy a közfinanszírozás. Kiemelten foglalkozik a Zöld Finanszírozási Keretrendszer (ZFK) dokumentum elkészítésének menetével és módszertanával, melynek kidolgozása a hazai fenntartható városok számára kötelező. A vizsgálat célja annak bemutatása, hogy milyen módon valósulhat meg a hazai szabályozási környezetben a települési zöld átállást támogató kezdeményezések, projektek finanszírozása, és abba hogyan illeszkedik a zöld finanszírozási keretrendszerrel alátámasztott források bevonása. A tanulmány bemutatja, hogy a zöld átállási folyamat milyen típusú beavatkozásokat feltételez helyi szinten, továbbá felvonultatja e beavatkozások finanszírozási lehetőségeit. Az alkalmazott módszertan a szakirodalom és jogszabályok elemzésén túl a szakértői javaslatok innovatív és rendszerezett megjelenítésére fókuszál, és a szabályozási környezet, illetve a nemzetközi jó gyakorlatok bázisán építkezik. Interjúk készültek továbbá olyan városok (egy nagyváros és két kisváros), illetve szakmai műhelyek képviselőivel, amelyek a hazai települési szintű ZFK készítésben részt vesznek. A tanulmány érveket vonultat fel amellett, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelő, külső minősítésre alkalmas zöld hitel/zöld kötvény keretrendszer az egyetlen ZFK, amely releváns lehet a magyar fenntartható városok számára. A cikkben bemutatott potenciális önkormányzati zöld finanszírozási módozatok közül ugyanis ezeknek a forrásoknak az igénybevétele csak minősített ZFK dokumentummal lehetséges. A nemzetközi tapasztalatok is emellett szólnak, s noha a magyar szabályozás és feltételrendszer komoly korlátokat állít a városi szintű zöld források bevonása elé, egy központilag (állami) koordinált „városi” ZFK készítés, majd a lokális forrásfelhasználás központi menedzsmentje lehetővé tenné a zöldhitel-/zöldkötvény-források városi alkalmazását.

Cecília Mezei

Zöld finanszírozási keretrendszer kidolgozása a hazai települési önkormányzatok számára

为国内地方政府制定绿色融资框架

Az elmúlt évtizedek természeti, társadalmi és gazdasági folyamatai egyre inkább a fenntarthatóság felé terelték a városfejlesztés fókuszát. A településekre jelenleg is markáns hatásokkal bíró klímaváltozás, illetve a pandémiás lezárások egyaránt sürgető térhasználati, településfejlesztési- és rendezési kérdésekre világítottak rá. A városok zöldterületi és -felületi fejlesztései egyre inkább felértékelődnek, egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak azok a zöldfelületek, melyek hivatalosan nem rekreációs céllal jönnek létre. Kutatásunk célja ezen informális városi zöldterek típusainak, szerepének, hasznosíthatóságának és átalakulásának vizsgálata volt Szeged példáján, amelynek révén e területek is bevezetésre kerülhetnének a hazai városfejlesztési diskurzusba. Munkánk során kilenc informális városi zöldtér-típust azonosítottunk a nemzetközi eredményekhez igazodva, amelyeket a szegedi mintaterületeken térinformatikai és terepi megfigyelés módszerekkel vizsgáltuk. Az informális zöldterek állapota nem állandó, átalakulásukat természeti vagy emberi tényezők negatívan vagy pozitívan alakíthatják. Mindez egyfajta városi zöldterületi körforgást eredményez. Megfigyeltük az informális városi zöldterek formálissá válását, mely a térhasználók összetételének időbeli változását eredményezi és összekapcsolható a dzsentrifikáció inváziós-szukcessziós-ciklus modelljével is.

Gyula Nagy

Nándor Zoltán Tráser

Informális városi zöldterek dzsentrifikációja Szeged példáján

塞格德非正式城市绿地绅士化现象

A 21. század tudásalapú gazdasági fejlődése következtében a munkavállalók foglalkoztatási kilátásai jelentősen megváltoztak. A munkaerőpiac ezen átalakulása kiemelten érintette az alacsonyan képzett, hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjait, hiszen akik nem tudták követni az átalakulás kihívásait, azok a munkaerőpiac perifériájára kerültek. Napjainkra a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának kérdése Magyarország számára a kiemelt stratégiai célok közé került, ahol a legfontosabb kérdés, hogy milyen módon lehet az alacsony képzettségű, a területi különbségek kialakulásában kiemelt szerepet játszó társadalmi rétegeket fejlődési pályára állítani, a munkaerőpiac aktív szereplőivé tenni. E tézisekhez kapcsolódva tanulmányunkban a hátrányos helyzetben lévők egy speciális csoportját, az alacsony presztízsű, szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban dolgozókat vonjuk vizsgálat alá. A foglalkoztatottak számának 2011 és 2022 között végbemenő nagyarányú (közel 20%-os) növekedése által hazánk 2022-re közel került a teljes foglalkoztatottság állapotához, ugyanakkor a foglalkoztatottak számának nagyarányú növekedése területileg egyenlőtlen módon ment végbe. A 2011 és 2022 közötti intervallumban növekvő igény láthatóa magasabb készségszintet igénylő foglalkozások iránt, amivel közel azonos ütemben változott az egyszerű, speciális szakképzettséget nem igénylő alacsony presztízsű foglalkozásokban dolgozó létszámnövekedése is. Tanulmányunkban próbát teszünk olyan területi összefüggések bemutatására és elemzésére, amelyek a hazai félperiféria és periféria munkaerőpiaci átalakulási folyamatainak tendenciáira hívják fel a figyelmet és a stratégiai fejlesztésekhez megkerülhetetlen tényeket tárnak elénk. Mindezen összefüggések is arra inspirálnak minket, hogy keressük a választ a szükséges gazdasági növekedés területi irányaihoz, a területfejlesztés hosszú távú stratégiai céljaihoz, amiket erősen determinálnak az alacsony presztízsű munkavállalók területi eloszlásai.

Balázs Lőrinc

József Káposzta

Az alacsony presztízsű foglalkoztatottak térbeli eloszlásának összefüggései Magyarországon, 2011-2022

匈牙利低社会地位就业人员的空间分布及其关联性，2011-2022年

Abbreviation
Journal Impact	0.61
Quartiles(Global)	GEOGRAPHY(Q3)

Publication Information	Publisher: Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network，Publishing cycle: ，Journal Type: journal，Open Access Journals: Yes
Basic data	Year of publication: 2022，Proportion of original research papers: ，Self Citation Rate:， Gold OA Rate:
Average review cycle	25 weeks

Tér és Társadalom

Journal Citation Format

A journal article with 1 author

A journal article with 2 authors

A journal article with 3 authors

A journal article with 5 or more authors

Books Citation Format

Thesis Citation Format

Web sites Citation Format

Patent Citation Format

Staying up late manually editing references? ivySCI automatically matches journals and helps you generate references with a single click.

Share Submission Experience